Fővárosunkban csaknem kétmillió ember él. Ennek a lakosságnak nagy része igénybe veszi valamilyen szinten városunk útjait. De gondolnunk kell az alvóvárosokból fel- és kijáró dolgozókra is.

Tény, hogy a város forgalmasabb részei reggel 7-től fél kilencig, illetve délután négy és hat óra között bedugulnak. Lépésben haladnak az autók, nem lehet felférni a metróra, a villamosra, tolongás, idegeskedés. Tény, hogy egy délutáni csúcsot kényelmesebb átvészelni az autóban, mint ha egy buszon állnánk négy ember között, úgy, hogy lépni sem bírunk. Akik megengedhetik, ezért vesznek maguknak autót. A BKV ezért csökkenti a járatok gyakoriságát. Bár lehet hivatkozni a pénzhiányra, de ha naponta négy órát mennek túlterhelten a buszok, a villamosok, akkor hamarabb tönkre fognak menni.

Mi a megoldás? Fogas kérdés.

Jómagam még csak egy nyugat-európai nagyváros közlekedési hálózatát sikerült tanulmányoznom. Ez a város München. Tudom, hogy más a két város szerkezete, ami történelmi okokkal is magyarázható: Münchent szinte a földdel tették egyenlővé a II. világháború alatt, s az újjáépítésekkor nem a háború előtti állapotokat állították vissza. Budapesttel nem ez történt. Sajnos, az a megoldás nem kivitelezhető, hogy a meglévő főútjainkat szélesítsük, mert ott vannak a házak. Igen, a belváros már annyira be van építve, hogy oda új utakat építeni már nem lehet.

A forgalom egy részét az átmenő forgalom adja, ezért minél hamarabb be kell fejezni az M0-s körgyűrű befejezését, s ez a gyűrű tényleg körgyűrű legyen! Persze, e mellett azt is el kell érni, hogy az átmenő sofőrök ne megszokásból vezessenek, hanem, ha nincs dolguk a városban, használják a körgyűrűt.

A felszíni közlekedés nagy részét levezethetnék a sugárutak, amik az M0-s körgyűrűvel párhuzamosan, koncentrikus köröket írnának le a városon belül. Így javasolnám, hogy a keleti körút és a körvasútsori körút menjen át Budára is, és tényleg körút legyen. Igen, ez két új Duna-híd felépítését is maga után fogja vonni. A Belváros zsúfoltságát úgy lehetne csökkenteni (több nyugati város mintájára), hogy kitiltják onnan az autósokat, s ott csak a BKV járművei közlekedhetnének. Igaz, evvel a megoldással újabb gonddal néznénk szembe: hova tegyük azokat az autókat, azt a forgalmat, amely a Belvárosban szokott közlekedni, illetve mi legyen az itten lakók autóival? A megoldás talán az lehetne, hogy az újonnan kialakított csomópontoknál épüljenek parkolók, parkolóházak, ahol a gépkocsi-tulajdonos letehetné autóját, s onnan valamelyik közlekedési eszközzel ugyanolyan gyorsan elérné célpontját, mint ha autóval ment volna. Itt csak egy hosszú távú terv hozhat megoldást: fejleszteni kell a város gyorsvasút-, villamos- és metróhálózatát. Ezek között kétségtelenül olcsóbb a felszíni gyorsvasút- és villamosvonal-fejlesztés. Pl. a város XVII. kerületét csak nehezen lehet elérni, több órát kell utazni a Belvárosból, többszörös átszállással. Javasolnám egy új HÉV vonal kiépítését az Örs vezér teréről, ami összekötné a központot a XVII. kerülettel, s a végállomása valamelyik városhatáron túli közeli településen lenne. Nagyon sok MÁV vonal hálózza be a várost, s bár itt is vannak állomások, de ezek az állomások ritkán vannak "szedve", a vasúti közlekedésnek megfelelően. De mi lene akkor, ha ezeket a városi vasútvonalakat használnánk fel, persze a MÁV-val megegyezve, egy gyorsvasúthálózat kiépítésére. Ha ez megvalósulna, akkor "csak" állomásokat kell majd építeni. A Főmterv Rt.-hez hasonlóan én is szükségesnek látom a szentendrei és a csepeli-ráckevei HÉV-vonal összekötését, így kialakítva egy észak-déli rendszert.

A Főmterv Rt. javaslatát támogatva fontosnak tartom a fontosabb budai utak átvezetését Pestre, így is meggyorsítva a közlekedést.

Ha elkészül a 4-es metró, akkor nagy terhek fognak lekerülni a Bartók Béla és az Etele útról

A villamosok és a gyorsvasút elterjedése nagy hatással lesz a légszennyezettségre is, és az új közlekedési központok új üzleti központok kialakulását is maga után vonhatja.

Budapestnek is fejlődnie kell, de ez nem könnyű, mert annak idején már az alapoknál elrontották. Persze, ezt az "elrontást" csak mai szemmel értem, mert lehet, hogy akkoriban az az építési verzió pont megfelelt. Nem sok olcsó megoldás lesz a forgalmi gondok enyhítésére.

Budapest, 1998. október 7.

Törley Gábor